Ukrajna a szakadék szélén táncol, és ha van is kiút, az pokolian nehéz lesz. Az egyik rossz verzió: államcsőd, gázháború Oroszországgal, kettészakadás, szélsőjobbos előretörés. A kevésbé rossz: a régi politikai elit konszolidációja, nyugati segély és hosszú éveken át tartó, fájdalmas reformok.
Saját megfogalmazásuk szerint is "ambíciózus, de reális" célt tűztek ki a világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó G20-csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a kétnapos ausztráliai tanácskozásuk végén, vasárnap kiadott zárónyilatkozatban: e szerint öt év múlva legalább két százalékkal nagyobb lesz az összesített hazai össztermékük (GDP), mint a jelenlegi várakozás.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
Baloldali EP-képviselők szerint az eurómilliárdokkal kisegített Ciprusnak és Portugáliának szinte esélye sem volt a saját mentőcsomagjának feltételeiről tárgyalnia, a pénzt nyújtó Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank alkotta trojkát csak a deficit leszorítása érdekelte, a szociális hatások egyáltalán nem.
Hatalmas külkereskedelmi többletet halmoz fel Németország, a német export úgy fest, világverő. Ez több országnak és nemzetközi szervezetnek is egyre kevésbé tetszik, mivel szerintük hozzájárul az eurózóna egyensúlytalanságainak növekedéséhez. A németek szerint ugyanakkor azért van ekkora többlet, mert versenyképesek a német áruk, és a többi európai országnak is Németország példáját kellene követnie. Az viszont tény, hogy gyenge a német belső kereslet, és a bérek emelésére is szükség lehet. A német koalíciós tárgyalások ugyanakkor fordulatot hozhatnak ebben a tekintetben.
Kitálalt egy adóellenőr, tőzsdére ment a Twitter, elkezdték beszántani a kishantosi földeket, tanyafejlesztési támogatást kapott a Belváros és még a dohánybevételek is visszaestek, egy volt görög pénzügyminiszter pedig elfelejtette az adóját befizetni. Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A korábban kelta tigrisnek is becézett Írország decemberben kiléphet az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nyújtott pénzügyi mentőháló védőszárnyai alól, és újra a piacokról finanszírozhatja magát. Az ország súlyos áldozatokat hozott pénzügyei rendbetételéért, de az apróbb lépésekben végigvitt konszolidáció kifizetődőnek bizonyult: újra növekszik a gazdaság és csökken a munkanélküliség.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október 8-i World Economic Outlook kiadványában publikált, Magyarországra vonatkozó előrejelzései azt tanúsítják, hogy az IMF tévesen méri fel a magyar gazdaság teljesítményét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Fed lassuló pénzpumpájáról érkező hírektől igencsak megijedtek a feltörekvő piacok. Jól jönne egy nagyon erős szereplő, aki megígérné, hogy megment mindenkit, akit kell.
Görögország hat éve szenved a recessziótól, a nemzetközi (EU/IMF) hitelprogramok pedig csak mélyebbre taszították az országot. A német választások után elérkezhet az idő a csőd bejelentésére.
Államcsőd szélére sodródott Ukrajna: a kelet-európai állam gazdaságát recesszió fojtogatja, gyengül az ukrán fizetőeszköz, melynek védelmére a devizatartalékot is be kellett vetni. Az orosz támogatással megválasztott elnök összeveszett Oroszországgal, mert kész az EU-val társulási egyezményt aláírni. 2011-ben hazaküldték a Nemzetközi Valutaalapot, most visszahívnák, de az elvárt reformok végrehajtásáról igazából hallani sem akarnak.
A közhiedelemmel ellentétben a jegybankok pénzpumpája – vagyis a piacok köré volt védőburok – nem növeli, hanem csökkenti a spekulációt.
Nem kell pluszforrás az IMF-hitel idő előtti visszafizetéséhez, a lakossági eurókötvényekből és az év eleji dollárkötvényekből befolyt pénz elég lesz, hogy augusztus 12-én törlesszünk Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy belső elemzése elismerte, hogy a szervezet komoly hibákat követett el az elmúlt három évben a görögországi gazdasági válság kezelése során, de hangsúlyozták, hogy az adott helyzetben nem volt választási lehetőségük.
A Görögországnak nyújtott több százmilliárd eurós mentőprogram sikertelen volt. Túl sok bizonytalanság és halasztgatás kísérte, és a politikai megvalósíthatóságot sem vették kellően figyelembe – állítja a brüsszeli Bruegel Intézet egyik friss tanulmánya. A hvg.hu az egyik szerzőt, Guntram B. Wolff megbízott igazgatót kérdezte.
